2010. január 24., vasárnap

Az érem másik oldala

Norvégia mediterrán arca


szerintem magától került oda


ősszel a Grakallen alatt: a Rema1000 üzletlánc reklámújság-hegyei szétdobálva. egyszerűbb, mint kihordani


őszi séta a Bymarkában: tegelni itt is menő


szeptemberben egy vasárnap reggel a fjord parton: szépen egymás mellé tett cipők, a hölgy gondolom józanul hagyta itt


Avagy vegyes negatív blokk a kolbászból lévő kerítés megcáfolására.

Norvégia gazdag ország, klasszikus jóléti állam. Az Északi tengeri olaj sok sok évre előre bebiztosította a nélkülözés hiányát, a Golf-áramlatnak hála a fjordok télen is jég mentesek, így hal is van dögivel. A GDP tehát szárnyal, válságnak nyoma sincs, apu hétvégente síelni viszi a szőke gyerekeit. Az utcán mosolyognak Rád, ha fizetsz egy szolgáltatásért épp' csak a valagad nem csókolják meg. És a busz sofőr is kedvesen néz Rád, még, ha egy marék aprót adsz is neki.
Ez az érme egyik oldala, az ismertebb.

Ez pedig a másik
Ami nálunk nem hétköznapi


A norvégok szipognak, nem kicsit. Ez a szokásuk télen igazán izgalmas. Szintén a "testváladékok" témához kapcsolódik a köpködés művészi szintre emelése. Ha egy csula a cipődtől pár centire landol, ne lepődj meg, nem verekedni hívnak, így sikerült; felnézel és mosolyogsz. Szintén nem különlegesség, ha egy dekoratív csaj csinálja ugyan ezt, orrpiszkálással kombinálva. Illetve a puki-böfi sem akkora tabu, mint otthon. A péntek-szombat esti bulik pedig nemtől függetlenül fokozzák az utcán vizeléseknek, kuka- és lebetonozott biciklitárolók borogatásának és a lelakatolatlan bringák "bérbe vételének" a számát. A "party-kultúrához" még érdekes megemlíteni, hogy a bulik zárásakor annyi rendőrautó és begyűjtőkocsi van az utcákon, mint otthon március 15.-én, egy hétvége alatt pedig 15-20 embert is bevisznek testi sértés vádjával.

Neked hol van a bal oldal? -és a többi hülye kérdés

Gyakori közhely az amerikaiakat lehülyézni, csak, mert páran keverik Ausztráliát Franciaországgal, és Britney Spears sem tudta, hogy hol van Magyarország. De ezek ugye ronda általánosítások, íme viszont 1-2 konkrét hozzám intézett kérdés, idézem:

-Beszélgetés közbeni érdeklődés: "És, ti muszlimok vagytok?"
-1-2 új gyakorlati dolog tanulása közben, ahol fontos volt a 'bal' és a 'jobb' irányok ismerete: "Neked hol van a bal oldal? Úgy értem, te is balról jobbra írsz, vagy fordítva?"
-Ahogy beállt a tél, a főtéren csináltak egy koripályát a gyerekeknek. Miután megjegyeztem a főnökömnek, hogy "tök jó, most láttam csak, hogy van egy jégpálya a főtéren", ő megkérdezte: "Igen. Miért, még nem láttál ilyet?"

Ez nem éppen ide vág, de vicces volt. Egy munkatársam nyaralt valahol külföldön, ahol miután kiderült, hogy norvég, ezzel fogadták: "És, tényleg van jegesmedvétek a kertben?" válasz: "PERSZE! Hisz itt mindenkinek van!" :)

Összegezve

Norvégia gazdag ország, és ennyi. Ehhez talán automatikusan kapcsolunk olyan dolgokat, mint kultúra, tájékozottság, illem. Pedig... És a kerítés valóban nincs kolbászból; az ingatlan és gépjármű árak arányaiban talán drágábbak, mint otthon, egy házat ugyan úgy hitelre vagy hosszas hosszas spórolás után lehet csak megvenni.

A negatív blokk tökéletes lezárásaként pedig a hétvége eseménye: tegnap összejöttünk néhányan focizás célzattal egy fedett, műfüves pályán. A 15-20. perc körül egy pancser lépésnél a jobb -tavaly tavasszal mászás közben már táppénzre küldött- bokám nem halk reccsenéssel jelezte, hogy itt a játék vége. Így azóta béna bicegéssel, kenegetéssel, fáslizással, ill. ezek kombinációjával pótolom a mozgást.

Azért kár, hogy ez egy negatív blokk volt. Így nem írhattam le, hogy pár napja láttam az északi fényt, és lett sítúra cuccom is, 0 azaz nulla koronából. Na majd legközelebb:)

2010. január 9., szombat

Bymarka -képekben

...


tipikus házikó trad fakapuval


az égig érő fenyők


de ez tényleg egy tó, majd lefotózom nyáron is


a napi cél


túrasí paradicsom


Bymarka-i táj, jobbra fent a már ismerős Grakallen


a közel jövő céljai


nyáron forrás... most egy sima kőtömb





a Lian partja


a Haukvatnet tó (a tó-jelleg nem annyira adja ki magát)


a megfagyott város


Három szalámis kenyér, banán és egy kávé; ezekkel feltankolva a Bymarka-i Természetvédelmi Körzet felé vettem az irányt új élményekre és 1-2 fotótémára vadászva. Szél nincs, a Nap süt, stabil -20. Ideális. Úticélnak a Skjellbreia nevű tavacska lett kinézve.

A városból percek alatt kiérve már egy ritkábban lakott részen is vagyok. Kifelé haladva egyre dominánsabb az erdő és már csak 1-2 belakott utca marad. Bymarka-ba érve lesimított dózerút (hogy ne a fél m-es porhóban kotorj), számos turista ösvény, túra sízők és túrázók, kutyasétáltatók, néhány lovagló és pár út menti rendezett kis fa házikó fogad.
És csend.

2010. január 8., péntek

Vissza vissza...

BÚÉK 2010: Attila, Zsófi, Sanyi, jómagam


...vissza jöttünk. A norwegian légi társaság hétfőn secc perc alatt visszarepített minket a hó, a fagy és a sötétség országába.

-20 fok, betegszabi

Az idei évad záró rituálé; 29.: Tankcsapda koncert, 30.: elő-Szilveszter, 31.: Szilveszter idén végül torok gyulladással végződött. De még mindig jobb, mint 2 éve ugyan ezért a felfázás. A 2006-os gyomor fertőzéshez képest pedig móka, s kacagás volt a 39.5-40 fokos láz.

Lényeg, hogy tekintve a stabil -20 fokos hideget, indokolttá vált kivenni egy beteg szabadságot (a bringázás lehet nem tett volna jót).
Ami itt így működik: 1/4-ed évente szabadon felhasználhatsz 3 azaz három napot fizetett beteg szabadság címen. Nem kell doki, nem kell magyarázkodni, betelefonálsz, hogy beteg vagy és maradhatsz otthon gyógyulni. Vagy, ha norvég vagy: betelefonálsz, hogy beteg vagy, és maradsz otthon pocolni, elmész kirándulni a gyerekkel vagy éppen Sex és New York maratont nézel. Mert természetesen a tapasztaltabbak a BETEGSZABADSÁGot 3 havonta kivehető bónuszként használják fel, ha betegek, ha nem. A munka vállalók imádják, az utóbbi években velem is most fordult először elő, hogy úgy kúráltam ki magam, ahogy a doki mindig mondta: sok meleg folyadék stb. stb. A munka adók meg persze rühellik, a statisztikák szerint is elég betegeskedő ez a norvég nép, node, ha fizetik neki... Svédországban pár éve eltörölték ezt a kánaánt, már csak a betegszabi első napját fizeti a munka adó. ÉS LÁM, a svédek hirtelen meggyógyultak, a mulasztott óraszámok épp' az 1/3-ukra estek vissza (ez szerintem puszta véletlen).

Újdonságok

A tengernyi szabadidőben volt időm agyalni olyan mélyen filozofikus dolgokon, mint 'hogyan jó élni' ill. 'hogyan nem'. Biztosan senki nem gondolná, de a végeredmény: unalom=rossz, monotonitás=rossz, szürke hétköznapok=rossz. Ellenben: újdonságok=jó, változatosság=jó, nyitottság=jó. Így 2010-től tudatosan ezek fényében irányítom majd a kis életem.
Már át is költöztem egy másik házba, összejöttem egy japán nővel, vettem egy kocsit hitelre és leborotváltam a fejem.

Najó nem, apróságokra kell gondolni. Kicsit átrendeztem a szobám, ne legyen minden, mindig ugyan-ott (jó, 4 hónap alatt annyira még nem untam meg, de valamikor el kell kezdeni). Pít rá is világított, hogy így legalább kitakarítok olyan helyeket is, amiket amúgy nem. Az új fog orvos tanácsára pedig fogkrémet váltottam, amit más technikával is használok, bizony ám. Mostantól több időt töltök olvasással, és a mászókönyvek monopol-hatalmát megtörve új témák felé is kacsintgatok, mint a fotózás vagy Jack London elbeszélései. És a napokban remélhetőleg kezembe kerül a várva várt mászóbérlet is. Apróságok ezek, de megbontják a napi monotonitást. (amikről más nagyöregekhez képest még talán semmit nem tudok). Tényleg.

Szemmel látható apró újdonságok a jobb felső sarokban lévő két kis modul, egy időjárás jelentő és egy másik, ami a Nap és a Hold kelési és nyugvási idejét mutatja. Meg hát ott van az a "nap vicce" is már egy ideje, de én talán ma röhögtem rajta először.

(A világ legrövidebb sport-könyvei:
- David Beckham: A szerénységről
- Sebők Vilmos: Káromkodás nélkül a sportpályán
- Lothar Mattheus: Hogyan vezettem a magyar válogatottat a VB döntőig?
- Kispest-Honvéd: Befektetőim története
- Kovács Kokó István: Műsorvezetői sikereim
- Erdei Zsolt és Kovács Kokó István: Komoly, felkészült ellenfeleink
- Knézy Jenő: Tárgyilagosság mindenáron
- Martina Navratilova: Kalandjaim férfiakkal
- Palik László: A nyugodt, tárgyilagos közvetítés
- Michael Jordan: Én és a golf
- Stadler József: A tartós siker titkai
- Baumgartner Zsolt: Forma 1-es karrierem
- Diego Maradona: Hogyan maradj tiszta
- Michael Schumaher: Rossz kocsijaim)